Történelmi adatok

A dohányzás őshazájának a kedvező éghajlatú, jó klímaadottságú, sok dohányt termő Közép-Amerika tekinthető. Az őslakó indiánok, a mayák, aztékok templomainak dombormű-maradványain láthatók a pipázás szertartásának egyes mozzanatai. Más kultúrtörténeti adatokból tudjuk, hogy a kínai ásatásoknál, a történelem előtti időszakból származó pipafejek kerültek napvilágra. Így már Kínában is rég ismert volt a dohányzás, pipázás. A dohányhoz feltehetően a világjáró, tengereket járó hajósaik révén, az amerikai földrészen jutottak, melyet az ázsiai partokra is magukkal vittek.

Európába Kolumbusz Újvilágot felfedező útjai során (1492-1493) került a dohánylevél. A dohányzás különböző formái (a pipázás, a vágott dohány használata, a dohányrágás, a tubákolás, a cigarettázás és más dohányzási módozatok) mindinkább terjedtek. A nyugaton megismert dohány eljutott keletre, délre és északra is, meghódította az egész világot.

Napjaink legelterjedtebb dohányzási formája: a cigarettázás.

Az ártalmas dohányfüst

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. Mindezen alkotóelemek a dohányfüst gázfázisában ill. diszperz közegében találhatók. A diszperz fázisú dohányfüst milliliterenként 3-5 milliárd 0.2-0.4 µm átlagátmérőjű szemcséből tevődik össze és egy cigaretta elszívása kapcsán 250-300 ml ilyen koncentrált füst kerül a szervezetbe. Nincs még egy másik olyan légköri, fizikokémiai szennyezés, amelyet ilyen tömény formában lélegeznénk be.

A dohányfüst néhány összetevőjének fontosabb hatásai:

» A szénmonoxid 300-szor erősebben kötődik a vérfestékhez (= haemoglobin: az oxigén szállítására specializálódott fehérje) , mint az oxigén és ezáltal oxigénszegénységet idéz elő a szövetekben. A helyi oxigénhiány érelváltozások kifejlődését eredményezi.

» A nikotin a cigarettafüst legerősebb hatású, "függőséget okozó" alkotóeleme. Növeli a szív munkáját, az oxigénszükségletet, az erek szűkületét, a vérnyomást, a szérum-koleszterin és vércukorszintet, zavart okoz az agy és szívizom vérellátásában, terhesség alatt pedig fokozza a méhizomzat összehúzódását.

» A kátrány. Bebizonyosodott, hogy ezen vegyületek oki szerepet játszanak különböző rákféleségek előidézésében.

A dohányzás okozta következmények

» Szív és érrendszeri megbetegedések. A dohányzók körében gyakoribb a koszorúerek, az aorta, a perifériás erek elmeszesedése, elzáródása, a szívinfarktus előfordulása, az ún. hirtelen szívhalál és gyakoribbak a veseérrendellenességek, az agyérrendszeri történések.

» Idült légúti betegségek. A dohányosok között gyakori a köhögés, köpetürítés, valamint a gyulladásos és egyéb szöveti elváltozások kialakulása.

» Rosszindulatú daganatos kórfolyamatok. A dohányzók körében a tüdőrák 15-25-ször, a gégerák 20-30-szor, a nyelőcső és szájüregi rák 12-13-szor gyakrabban fordul elő a nemdohányzókhoz képest.

» Fekélybetegségek. A dohányzás fokozza a gyomorsav-elválasztást és csökkenti a hasnyálmirigy bikarbonát termelését. E kettős hatás következménye: a fekélybetegség gyakoribb a dohányzók körében.

» A terhesség alatti dohányzás következményei. Gyakoribb a méhenkívüli terhesség, a spontán vetélés, a magzati súlynövekedés visszamaradása. Gyakoribbak a lepényi rendellenességek, a koraszülés, magasabb a csecsemőhalandóság, s lemaradás észlelhető a megszületett gyermek fejlődésében ( olvasási, matematikai teljesítmény) is.

» A dohányfüst mint környezeti ártalom. A "passzív dohányzás" (mások dohányfüstjének belégzése) növeli a légzőszervi megbetegedések, a tüdőrák és szív-infarktus kockázatát !

» Gyógyszerhatás és dohányzás. A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek szervezetbeni anyagcseréje gyorsabb s a fokozott lebomlás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók eseteiben észlelhető.

» A dohányzás egyéb következményei. A dohányzás impotenciát okoz, hátrányos a fogamzásra, a csontritkulás egyik kockázati tényezője, csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát.

» Dohányzás és halálozás. Tények: A tüdőrák halálozás 90-95 %-áért, az összrákos halálozás 30-35 %-áért, az idült légúti betegségekben elhaltak 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri kórokok miatti halálozások 20-25 %-áért a dohányzás okolható!

A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁÉRT - FELADATOK. TEENDŐK

» Minden módon, minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy távol tartsuk a fiatalokat a dohányzástól, illetőleg a ma még dohányzó tizen-, huszonéveseket rávegyük e káros szokás elhagyására.

» Feltétlenül indokolt, hogy a bölcsődés, óvodás, általános iskolás, serdülő és ifjúkori fiainknak és lányainknak oly kedvező hatású nevelési, oktatási programot biztosítsunk, mely emeli egészségkúltúrájukat és népszerűsíti körükben a nemdohányzó magatartást.

» Fontos, hogy a szülők, orvosok, pedagógusok, vezető beosztásúak, a politikai, társadalmi, kulturális életünk irányítói a helyes dohányzási magatartásukkal fiataljaink, ifjúságunk példaképeivé váljanak.

» Meg kell oldanunk, hogy a dohányzásról leszokni akarók megfelelő orvosi ellátásban és kezelésben részesülhessenek.

» Meg kell győznünk a dohányzás mai rabjait, hogy életmódjukban új , az eddigiektől eltérő formát kell kialakítaniuk, új szokásokat, új magatartást kell megtanulniuk káros szenvedélyüktől való megszabadulás, ill. önmaguk és mások egészségének óvása, őrzése érdekében.

» Szükséges biztosítanunk a nemdohányzóknak a dohányzókkal szembeni védelmét !

Elv: A dohányzáshoz való jogával mindenki csak úgy élhessen, hogy azzal másnak kárt kellemetlenséget ne okozzon!

Szerző: Dr. Pákozdi Lajos, dohanyzas.hu